Juhász Attila befejezi a Paptag Rosé ismertetését mire a tulajdonos, hétszeres magyar boxbajnok Bakonyi Nándornak az jut eszébe, hogy: a múltkor támolyog le a lépcsőn egy, közepesnél jobban berúgott kétméteres százhúsz kilós fickó. Adjak inni. Mondom neki, hogy ez egy kávéház, nincs alkoholunk. Gondoltam, amíg üveges szemmel mered a söröző közönségre megtalálom egy gyomros felütéssel, és amíg keresi, a levegőt csak kikísérem valahogy. De aztán szerencsére nem ismerte fel a söröskorsókat így elment.

Kedvenc rokonom, unokaöcsém, a pszichedelikus ügyvéd hív, hogy remek borvacsora van kinézőben, a Gongban. Menjünk el, különös tekintettel arra, hogy Juhász Attila Egri borász prezentál. Rendben, menjünk. Jön a lányod is ? Aha meg a pasija, foglalj nekik is. Nem értem mondja, huszonévesen detoxikálóban lenne a helyük vagy idegenektől teherbe esni, ilyenek, nem az öregekkel eljárni, de azért foglal helyet.

Villány jobban csúszik, de azért kíváncsi vagyok. A hely nagyon ott van, a tulajdonos és a társa – Blénessy Barnabás – kiváló és igen szórakoztató házigazdák. A falakon minden a bokszról szól, amiről persze lövésem sincs csak Pap Laci sztereotípiák.

Az „istenhozott pohár ” 2008-as Muscat Ottonel. „Későn szüretelt, érett szőlőből készült nemes illatú fehérbor. Gazdag, hosszú ízében a méz, a citrus és az aszalt gyümölcsök zamatai bujálkodnak. „ Biztos így van, nem is figyeltem. Nem rázott meg, de nem is volt rossz. Lehet, hogy a megdöbbentően furcsa padlizsánkrém zavart meg. Csak azért nem szarozom le mert az erdélyi jelző volt előtte az étlapon és akkor lehet, hogy az ilyen. Erdélybe ezért nem mennék. Utána viszont villantott egy olyat, amiből tuti betárazok pár üveggel. 2007-es Olaszrizling. Érdekes, hogy Voportónak is Olaszrizlingtől lett erekciója a múltkor, igaz nem Egritől. -  JUT ESZEMBE, MEGINT BOR VAN ITTEN, PEDIG DR H. NAGYPAPA LETT ÉS NEM ÍR. ÖNÖK SZERINT MIÉRT ?-  „ Zöldes szalma sárgaszínű, elegáns megjelenésű fehérbor. Illatában a szép, gyümölcsös jegyek mellett a finom érleltség is megjelenik. Élénk zamatú karakteres rizlingbor.” És ez pontosan így van. Remek ár-érték arány. Tessék venni, vedelni. Aztán hoztak egy sütőtökkrém levest, ami tényleg remekül sikerült. Nem a padlizsánkrémhez képest az nem lett volna kunszt. Helyre billentette az egyensúlyt, igaz sajnos csak rövid időre. Megjelent a poharakban a következő bor : Chardonnay barrique, 2006-os. Azt mondja Juhász, hogy kilenc hónapig érlődött elsőtöltésű barrique hordóban. Ennek köszönhetően színeiben felvillanó aranysárga árnyalat melegséget sugall, illata buja, telt. És tényleg a pina jutott róla az eszembe. Az pedig jó és nem feltétlen drága.  Papardelle tésztát hoztak gesztenyével és házi sonkával. Ehető, jó közepes. Mint a 2008-as Paptag Rosé. „A Paptag a Juhász Testvérek Pincészetének legértékesebb területe, mely mindig a pincészet legkiválóbb borait adja. E bor esetében egy "nagy rosé" megalkotása volt a cél, melynek érdekében a pincészet a terület legkiválóbb fajtáit használta fel. Ezen fajták: Merlot, Cabernet és Kékfrankos.” Lehet meglepett a hozzáadott szénsav, nem tudom. Meg ugye a szakértelmem hiánya, de ennek bizony fröccs fillingje volt. Aztán csak néztem a rozmaringos csirkemellet. Komoly meló lehetett ennyire kiszárítani. Most a zacskós vadrizsbe nem is mennék bele.  De hoztak egy igen kellemes vöröset. Paptag. „A családi pincészet legnagyobb dűlőjéről származó karakteres vörösbor. Színe szinte fekete, tanninjai érettek és vastagok. Illata aszalt meggyet idéz, míg telt zamatát bársonyos lecsengés kíséri. Tartalmas, hosszú életű vörösbor. „ Na, ez szóról szóra igaz. Meggyőző bor, olyan hátradőlős, lábfelrakós, révedezős. Már félve írom le de ezután érkezett pikáns hátszíncsíkok fenyőmaggal sem dicsérik a séfet. Le sem merek megint menni a két boxolóhoz de bizony bebaszva is jobbat csinálok. És ezt nem azért ítélem szarnak mert hideg volt hanem mert rágós, ízetlen ami a túl kicsire vágott csíkok sajátsága. Hátszínt elkúrni könnyű, belátom. Főleg, hogy az unokaöcsém szerint pedig igenis fasza a konyha máskor. Máskor mindig. Mindegy, jött a bikavér. „Színe mélybíbor, megjelenése határozott. Illata finoman érlelt és összetett. Ízében sokszínűség és makrancosság fedezhető fel. „ Ez is stimmel. Pont olyan amilyennek egy bikavérnek lenni kell. Persze a bemutatás zseniális. Juhász lendületes, remek előadó.

Ahogy beszél változik a bor zamata. Aztán egy kis csokoládés palacsinta. Korrekt. Sőt kiváló. S hozzá a meglepetés, desszerthez vörösbor ! Gesztenyés 2006. „ A Juhász Testvérek pincészetének Gesztenyés dűlőjéből származó szelekciós tétel ez a bor. Színe mélybíbor, tanninjai érettek és vastagak. Illata aszalt meggyet idézi, míg telt zamatát bársonyos lecsengés kíséri, melynek harmóniáját a palackban érlelés teszi teljessé. Tartalmas, hosszú életű vörösbor. „  Meseszerűen finom volt. Ebből is betárazok. Összességében remek este volt, ami nem a séfnek, talán nem is boroknak, hanem a GONG-nak és a remek házigazdáknak köszönhető. Ha vár alján bóklásznak feltétlen térjenek be.

Csak szólok, Kocapecásról régen hallottam. Remélem jól van és legközelebb velünk tart. ( hamár ügyvéd...)