Az előbb előkerült egy több mint harmincéves fénykép. Aztán rögtön kérdezte is Palinta, hogy valami sztorit miért is nem osztok meg hozzá. Talán legközelebb. Viszont érdekes lenne, ha a képrögzítő eszközökhöz, már akkor is olyan természetes módon jutottunk volna hozzá, mint mondjuk a lányom.
Ők majd talán ezeken csapkodják a térdüket a röhögéstől, míg nekünk találkozni kell, be kell ülni egy kocsmába vagy tudom is én, de mindenképpen előkerül egy üveg, és beszélni kell. Aztán még beszélni majd még és akkor egyszer csak jönnek a sztorik. Dőlnek, megállíthatatlanul.
Ez meg csak azért, hogy kiderüljön min is, marháskodtak az előbb Rékáék.
Utolsó kommentek