Az első sóhaj a szederjes fájdalom gyötrő dala.
A fájdalomé, ahogy a külvilág beront a testbe.
Kiszakadtál egy boldog álomból végérvényesen,
Hogy fájó bilincseidtől sebzetten őreid kövessed.
 
Az utolsó sóhaj már vértelen ajkad gyászos fintora.
Ahogy búcsúztatod haszontalanná vált elárvult tested.
Üldözőid elől szöktél meg a játszmát végleg feladva.
A hajszát már megbocsájtottad nekik új stációdat keresve.