A reneszánsz événél egyszerűen nem létezik pénzpumpagyanúsabb akció (a kulturált közvélemény „Milliárdokat a Galeotto Marzio-kutatásra!”-táblákat a magasba emelve kis hján megostromolta a Parlamentet, hogy végre szervezzenek minél több Vitéz János-konferenciát és Estei Hippolit-táncversenyt). Az ember elképzeli, ahogy testhez álló cicanadrágban és hegyes orrú papucsban talicskázzák kifelé a pénzt a kommunisták, Mátyás arca már-már összefolyik Puch Lászlóéval.
Ha idejük engedi, feltétlen olvassák el a Hogyan bazmegolt Mátyás király? című cikket az indexen. Szily brillíroz.
A kötet az általam olvasott történelmi traktátusok közül az első, amelyik számot vet a ténnyel, hogy az ember a hétköznapi életben ugyan földet túr, uralkodik és felfedez, esetleg dögöt nyúz, filozofál, istent imád, vagy mindenkinél magasabbra ugrik egy hajlékony rúdba kapaszkodva, de az idő nagy részében mégis csak a pinára gondol.
Utolsó kommentek