HTML

urbánus menekülés

Dr. H. , Voporto és Hinta a városi szkájparaszt értelmiségiek próbálnak feldolgozni, főzni, sütni és népies elfoglaltságot keresni. Közben versek, írások, receptek bukkannak fel. Disznó-, birka-, kecskevágásba bonyolódva tesztelnek borokat és horgásznak is. Plusz magas irodalom, eredeti Erdélyi Mihály grafikák fel-fel bukkanásával.

Naptár

június 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

kihagytad ?

Utolsó kommentek

2012.04.10. 19:06 dr. H.

SZÜNTELENÜL

                                                   Tavaszodik már.
                                                   Hervad a hóvirág.
                                                   Az utcák új színeket kaptak magukra.
                                                   A lányok minden pillanatban mosolyognak.

                                                   És hidd el, hogy megtalállak.
                                                   Hiszen itt élsz, ebben a világban.
                                                   Ebben a városban.
                                                   Talán a szomszéd kerületben.
                                                   Ebben a kis utcában tán,
                                                   vagy én bennem egy rezdülésben.

  Talán elhiszed a reggeli forgatagban,
  hogy buszon, Metrón vagy a villamosban
  egyszer majd beléd kapaszkodva
  én kérek bocsánatot.

  Talán a délelőtti fényben
  a belvárosi lüktetésben
  te jössz majd felém,
  míg a kezem a kezedig elér.

  Talán az ebédutánban,
  ott ülsz a szemközti asztalnál a félhomályban,
  és hangodra fordítom feléd fejem,
  és arcod mosolyával együtt csap meg lélegzeted.

  Vagy a parkok suta, alkonyati árnyékában
  együtt nevetsz fel egy virággal,
  míg ölelésedig el nem érek.

                                                   Talán a szemetet söprő éjszakában,
                                                   rátalálsz arra a csodára,
                                                   ami az anyag lidércnyomása,
                                                   mert itt vagyok.

                                                  Tavasz lett immár.
                                                  Az utcákon mosolyok csevegnek,
                                                  ahogy szívemben is
                                                  az újra támadó öröm.
 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://szkajparasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr344381465

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.