HTML

urbánus menekülés

Dr. H. , Voporto és Hinta a városi szkájparaszt értelmiségiek próbálnak feldolgozni, főzni, sütni és népies elfoglaltságot keresni. Közben versek, írások, receptek bukkannak fel. Disznó-, birka-, kecskevágásba bonyolódva tesztelnek borokat és horgásznak is. Plusz magas irodalom, eredeti Erdélyi Mihály grafikák fel-fel bukkanásával.

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

kihagytad ?

Utolsó kommentek

2011.12.11. 12:25 Hintamester post

Harcsahinta

A múltkor véletlenül megemlítettem, hogy megtépett egy harcsa. Pedig a dolog nem túl nagy, sőt eléggé betli is volt. Tulajdonképpen csak azt tudnám mondani, mint idősebb Lankadt Mihály bátyánk, aki akkor is csak legyintett, hogy - Ej fiúk, minek ekkora apróságnak ekkora feneket keríteni. - Amire persze majd mindjárt visszatérünk, mindenesetre D. Feri útmutatásai alapján azon a bizonyos hetesi tavon, benyomtam harcsára egy nagy adag nadályt és bizony hajnal 3-kor kapás után, fütyülő orsónál felmarkoltam a botot, keményen bevágtam, rátekertem a nyelető fékre és a 35-ös damilom úgy pattant, mint az üveg. Így aztán se cucc, se harcsa, se semmi, de életem első harcsakalandja megvolt, s ez sem szar.
A szarról jut eszembe említettem az előbb Lankadt Mihály bátyánkat, hát akkor vegyünk nagy lendületet és akkor talán beszéljünk inkább róla.
Azaz - Jézus Mária! - kiáltott fel idősebb Lankadt Mihály és a fejéből kiszökött a vér, elsápadt, kissé talán meg is tántorodott. Pedig Misi bácsi lássuk be nem ijedős, nem szédülős típus, tán egy éve, amikor nagybátyjához kirándult, hogy megtapasztalja milyen is a vidéki élet és már az első este, amikor a budira osont, hogy csillagos ég mellett mégiscsak okosság elvégezni a nagy dolgot, hát Misi bácsit valami különös démon szállta meg és az a démon súgta neki, - Miska fiam, ne légy rest, nézzél bele a lyukba. - De hát sötét volt, Misi bátyánk mind mélyebbre hajolt és leesett a budi fából képzett elegáns kis nyílásába. És még mindig nem látott semmit, így még mélyebbre hajolt és kitalálható, Misi bátyánk ugrott egy ragyogó fejest a matériába, miközben még annyit sem mondott, hogy hooo vagy mukk, de szerencsére elég mély volt a budi, Misi bátyánk pedig régen cirkuszi ember volt, elkapó ember, úgynevezett untermann, hát egy ragyogó bicska mozdulatot mutatott be, és különbben huppant a matériában, mint Eddy a sas, a félnótás angol síugró, csak hát más dolog hóra landolni, megint más, már elnézést, de szarba. Persze ebben a pillanatban legalább olyan mélyen vágott bele az ijedelem, mint Atram asszonyba, akinek zseniális férje angolnát fogott és újságpapírba csomagolt fejét markolván falhoz csapkodta a halat, de az szívós fajta lévén, az újságpapír és …
De térjünk vissza oda, ahol Miska bátyánk csücsült a matéria tetején, elébb úgy gondolkodott valahogy megpróbál kivitézkedni onnan, empirikusan megtapasztalhatta, csupa dialektika az élet, minél jobban erőlködik hogy kivergődjék, annál mélyebbre süllyed. De kiabálni sem mert, mert még valamilyen szomszédja hallja meg a kiáltozást, és akkor szegény rokon Lankadt Frigyes magyarázkodhatna, hogy ilyen furcsán viselkednek a pesti rokonok. Hát csak csücsült Miska bátyánk és reménykedett, majd csak valaki idevergődik, egy házbeli, hiszen szilvásgombóc volt vacsorára, rajta jó sok porcukorral és arra meg bort is ittak nem is keveset, max. 4 marmonkannával. És hát nem hiába reménykedett Misi bátyánk, szusszanó lépteket hallott mind közelebbről és Lankadt Frigyes bácsi, a 92 éves volt halőr jött. Nagyjából olyan gyorsan mozgott, mint Brezsnyev elvtárs a november 7-i díszszemlén, amikor nem tudta eldönteni hogy a Vörös tér fölött elhúzó harci repülőgépet nézze, vagy a kockaköveken guruló interkontinentális, ballisztikus rakétákat, és mire döntött és felnézett, addigra már elhúztak a harci gépek, mire a térre pillantott, addigra kigurultak a rakéták, és már a moszkvai dolgozók és úttörők vonultak és integettek Brezsnyev elvtársnak, aki megpróbált visszainteni, de addigra megint változott a kép és különböző tábornokok a széles hátát veregették, hogy - Vége a szemlének. Hát Lankadt Frigyes is, aki két bot segítségével mozgott, és még gyomorcsikarása is volt, rettenetesen igyekezett a budi felé. Hiába két marmonkanna bor, az két marmonkanna bor. Percenként lépett kettőt, hogy Lankadt a kaksin csücsülve elhatározta, hogy ha kiér az öreg, és őt megmenti szorult helyzetéből, hát úgy belevágja hálából a szarba, mint a pinty, de végre azért kiért a budira. Lankadt Frigyes, már gatyakorcot oldott, már csüccsent is a nyílásba, s bizony nem kellett volna. Hiába suttogta, kiabálta, ordította a másik Lankadt, hogy - Neee, nemaaaaa, én vagyok itten lent a Miska! - az öreg fölötte csak nyökögött és mire ráébredt, hogy valaki alulról szólítgatja, akkor felejtve 6 db agyvérzését, ami egyenként is mind halálos lehetett volna, felejtve botjait, úgy letolt gatyával futni kezdett - Segítség UFO - és egyenesen a templomhoz futott, ahol gyorsan megkongatta a harangokat, a helyi tűzoltók beriadóztak, a körzeti rendőr is szolgálatba helyezte magát, és a pizsamára felcsatolta a pisztolytárakat és a gumibotot, és úgy mezítláb megindult Lankadték budijához és hangoskodott, hogy - UFO uram, körbe vagy kerítve, minden tiltakozás, ellenállás felesleges, feltett kezekkel gyűjjék ki! - aztán rájött, lehet nincs is az UFO-nak keze, akkor viszont nem is teheti fel. A gondolattól, hogy akkor viszont hogyan bilincseli meg, még a veríték is kiverte és végigcsorgott a hátán. Attól viszont, hogy a szolgálati bilincset otthon felejtette, egészen rosszul lett és ijedtében kettőt a levegőbe lőtt, majd megint megijedt, így akkor hogyan fog kitárazni, tovább kiabált, hogy - Gyűjjék elő, a törvény nevében, gyűjjék elő! Aztat mindenki mondhassa. Utoljára figyelmeztetem a törvény nevében, mert különben lövök! – Ettől persze megint megijedt, hiszen tölténye már egy sem maradt. És akkor egy bátor tűzoltó kötelet eresztett a budi nyílásába, hogy - Na ember bassza meg, eztet fogja meg! - és úgy húzta ki Miska bátyánkat, aki bűzlött, mint a bagzó macska, hogy a nép követelésére a helyi tűzoltók fecskendőikkel lesprickolták, aztán a nagy ijedtségre egészen gatyaszaggató pálinkat ittak, majd hogy tartson élménybeszámolót, a kultúrházba kísérjék, mesélje el hogyan is esett ez a kaland. Lankadt Miska bátyánk szívesen mesélte egészen hajnalig, csak időnként szólt, - Kiszáradt a szám, adjatok innom! -, akkor újabb pálinkákat döntöttek bele, hogy csak reggelre vergődött haza, hogy a csomagját már összekészítve találja a verandán, és unokatestvére várta ott Misi bátyánkat, hogy - Testvér akkor most már nem baj hogyha hazautazol, hát hogy nézünk ezek után mink az emberek szemébe? – És …

Nos, hát ennyit a harcsáról.

(Forrás: Hinta)
 

Szólj hozzá!

Címkék: harcsa budi hintamester


A bejegyzés trackback címe:

http://szkajparasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr683455019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.