HTML

urbánus menekülés

Dr. H. , Voporto és Hinta a városi szkájparaszt értelmiségiek próbálnak feldolgozni, főzni, sütni és népies elfoglaltságot keresni. Közben versek, írások, receptek bukkannak fel. Disznó-, birka-, kecskevágásba bonyolódva tesztelnek borokat és horgásznak is. Plusz magas irodalom, eredeti Erdélyi Mihály grafikák fel-fel bukkanásával.

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

kihagytad ?

Utolsó kommentek

2010.02.27. 09:57 Hintamester

Erdélyi Mihály: Csá Gall

Erdélyi Úr facebook

Tisztelgő lopkodásos kotyvalék – halvány emlékezetből – az ebben a témában nálam autenktikusabb W. Allen 1 novellás kötetéből, amely vagy 10 éve eltünt a polcomról. ha már megnem sértem kedves J.A úr.....remélem mást sem.


Benjamin Ben Rabbitz rabbi a zsinagógába sietett 1908. egy tavasziasan csípős széllel bélelt reggelén, a Podkarpatszka kormányzóság Sztollgorod városának főutcáján. Olyan bolhaügyességgel ugrált 47-es méretű nemezcsizmájában a még befagyott tócsák között, amit a gyér nézőközönség fel sem tételezett volna, látva alkatát. Mert Rabbitz rabbi nem volt szép, viszont randa volt. Magassága alulról ütötte a másfél métert, amit az úr pontosan evvel a mérettel kompenzált derékbőségében. Nyak nélkül ágyazodott testébe hatalmas feje, amelynek méretét még duzzasztotta szakálla, amely a lóbab irracionálisan szertelen keszekuszaságával keretezte arcát. Vaskos orrán ült egy szőrös bibircsók és szemüvege, hétdioptriás lencsékkel, ami normális méretűre nagyította mikroba nagyságú, vörös, állandóan könnyben úszó szemeit. Alacsony homloka és a vastag fekete keret között olyan sűrű, torzonborz szemöldök burjánzott, hogy néhány gyér bajusszal bíró muzsik elsápadt az irigységtől. Ehhez a külsőhöz pompásan illett szarkasztikus modora és az az egyéni ízű irónia, mely bizonyíthatóan, több viharos pogrom közvetlen kiváltó oka volt. Apróbb jellemhibái viszont – módfelett kedvelte a vodkát, kártyát és bizonyos Wasserhochné apasági ügyében is felmerült a neve – népszerűvé tették gyarló hitsorsosai közt.
Mint mindig, késésben volt.
Ezért így, szökdelés közben próbálta csapongó gondolatait mederbe terelni, ugyanis eljött az idő, hogy megüljék a szent zsidó ünnepet, annak tiszteletére, hogy az Isten minden ígéretét megszegte, amit kiválasztott népének tett. Éppen a haszidikus irodalom gyöngyszemeiből próbált felidézni valami alkalomhoz illőt, mikor megragadták karját.
Egy szánalmasan magas, cingár asszony hajolt le a füléhez, és így szólt:
– A piacra megyek Rabbi, mondd, miért is tilos disznóhúst ennünk? –
– Először is engedd el a karomat mesüge némber, másodszor szállj le a lábamról, mert kiátkozlak! – ordított a dermedt asszonyra – Menj utadra békében, ütődött. –
Ismerte ezt a héber törvényt, de nem sokat törődött a hagyományos ortodoxiával, Isten és Ábrahám szövetségét amolyan "gentleman's agreement"-nek tartotta. Személy szerint imádta a töpörtyűt, a véres hurkát és szerinte a Tóra csak annyit mond: bizonyos éttermekben ne együnk disznóhúst. Felidéződött első és egyetlen 7 és fél órás tiltakozó böjtölése azon méltánytalan törvény ellen, amely megtiltotta, hogy a vityebszki zsidók kamáslit viseljenek a gettón kívül, de már az emléktől is felkordult a gyomra.
– Már megint elkések! – állt meg, felnézve egy károgó varjúra. Az visszanézett rá.
Kizökkenve gondolatai kerékvágásából, izgága elméje új útra tévedt. Egy, már napok óta érlelődő homályos töprengése testet öltött. Fürgén nekiindult. Az nem pesszimizmus, hogy megvagyok győződve a létezés abszolút értelmetlenségéről, csak gyengéd aggodalom az ember sanyarú helyzete felett. Mert mind már annyiszor a történelmében, az emberiség ismét válaszúthoz érkezett. Az egyik út a reménytelen kétségbeesésbe torkollik. A másik nyílegyenesen a tökéletes pusztulásba vezet.
– Oh Uram! – esett térdre számára is váratlanul, megcsúszva a jégen – Könyörgöm adassék kellő bölcsesség a helyes választáshoz! –

És még ma is ott térdel, ha meg nem halt.

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://szkajparasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr571794198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Hintamester · http://www.hinta.hu 2010.02.27. 19:06:27

Ha maga valamit nem talál –lásd fenti könyv- vagy pont oda nem illő dolgot talál –pl. cselekményes pornó füzetke- azonnal én jutok az eszébe. Ez mélyen sért. Esetleg, ha felidézné azt a kora nyári délutánt mikor hajlott korára és rezidenciájának felújítására tekintettel úgy döntött, hogy a könyveitől elköszön és a nem kis fizikai igénybevételt rám testálva juttatta el a váci Siketek Intézetébe álszent ajándékozást mímelve, mint filantróp grafikus, regisztertonnában sem elenyésző mennyiséget akkor talán közelebb kerülnénk a megoldáshoz. Az előbbi szokatlanul hosszú és az átlagember számára nehezen érthető mondat nem tartalmazza azt a tényt, hogy amennyiben a jelzett klarinétos kötete nálam lenne, akkor büszkén vállalnám, mert az nekem sajátosságom. Megjegyezném, hogy a témában tett spirituális elmélyedésem során felsejlett mind Csilling Úr mind az Abbé Úr kontúrja. Nem mintha ezt consummatióként vetném klaviatúrám elé. Fentiek az Ön zsenialitását mind a kép mind a szöveg tekintetében nem csökkentik, de még inkább szárnyalják AZTAT.

KiM 2010.02.27. 20:44:23

Gigászok szócsatájának vagyunk tanui, nem kevésbé memóriájukénak :-) nehéz szó