-Régen beszéltünk
-Gyakrabban kéne ?
-Dehogy, te tudod…
-Lófaszt se tudok.
-Hogy vagy ?
-Jól csak a kibaszott orvosok ijesztgetnek.
-Az az ultrahangos csaj ?
-Aha, legszívesebben leszarnám.
-Akkor szard le.
-Végül is… tulajdonképpen megígérted, hogy nem lesz gáz.
-Én ?
-Te.
-Ezt te tudod.
-Hát beszarok bazdmeg.
-Érts már meg, hogy ezt csak te tudhatod.
-Akkor is nehéz ez így.
-Azt nem mondtam, hogy nem nehéz. Mikor is beszéltünk először ?
-Mikor beteg lettem.
-De nem az elején.
-…hát nem.
-Nagyon töröd a fejed valamin.
-Doki ötven éves.
-És ?
-Arra gondoltam csinálok neki egy egypéldányos fasza könyvet, amit a barátai, haverjai írnak.
-Ötven ? Azért minek ekkora felhajtás ? Az egy, meg a száz a kerek.
-Eszem megáll… egyéves az azt sem tudja most mi van a százat meg nem szoktad hagyni.
-De, néha szoktam.
-Most, komolyan, szerinted erre bazírozhatok ?
-Nem mersz mi ?
-Persze, hogy nem, én biztos nem, de valószínűleg Ő sem lesz száz éves.
-Kishitű vagy.
-Most komolyan ezzel jössz ? Mikor vállaltál te frankón garanciát ?
-Kurva nehéz veled. Hinned kéne.
-Ha nem hinnék hogyan tudnánk dumálni ?
-Mondjuk ilyen szarul… Tényleg, Doki, végül is Ő orvos… Ő nem ijesztgetett ?
-…hát nem is veregette a vállam. Azt mondta, hogy majd milyen remekül fogja adagolni
a fájdalom csillapítót.
- És adagolta ?
-Tudod, hogy nem.
-Akkor meg mi a faszt baszogatsz ?
-Jogos.
-Na de mi van azzal a könyvvel ?
-Semmi, te kérdezted, hogy min töröm a fejem.
-Nagy meló ?
-Aha, mindenkivel egy csomószor kellett beszélni telefonon, Edit kiírta nekem a telefonjából
neveket, és, hát volt, amikor már kínos is volt, meg volt, aki hetekig ígérgette aztán mégis
eltáncolt, ilyenek. Aztán nekiállnék szerkeszteni meg művészkedni erre Erdélyi Úr               kicsavarja a kezemből, mert Ő akarja megcsinálni. Most már mindegy legalább szebb lesz.
-Szerinted örűlni fog neki ?
-Gondolom igen, de majd nem mutatja.
-Miért ?
-Mert Ő ilyen, és így jó, hogy ilyen.
-Majd félrerakja.
-Aha, először félre de majd elolvassa, ha egyedül lesz, és akkor majd örül, illetve nem biztos de a hatást talán elérem.
-Milyen hatást ,
-…hát, hogy tudja, hogy szeretik, akkor talán még a szeme is könnybe lábad, de csak titokban.
-Szeretnéd ?
-Azt szeretném, hogy boldog legyen.
-Te mit teszel bele ?
-Vacillálok, a komoly meg a vicces között. Mondjuk, lenne egy rajz, olyan mini képregény
meg egy írás.
-Ez ?
-Nem egy régebbi, amit átírnék, azt hiszem eredetileg Esterházy volt.
-Ezt nem mered, mi ?
-Miért ne merném ?
-Miattam, mert hülyének nézne.
-hümmm, meggyőződésem, hogy ugyanazt gondoljuk rólad.
-Volt róla szó?
-Nem, soha.
-Akkor most ?
-Akkor most beteszem.
-Akkor vagyok ?
-Mondom, hogy beteszem, ne szarakodj már.
-Hülyegyerek. Mond meg, hogy üdvözlöm.

-Ok. Szia.

-Helló