HTML

urbánus menekülés

Dr. H. , Voporto és Hinta a városi szkájparaszt értelmiségiek próbálnak feldolgozni, főzni, sütni és népies elfoglaltságot keresni. Közben versek, írások, receptek bukkannak fel. Disznó-, birka-, kecskevágásba bonyolódva tesztelnek borokat és horgásznak is. Plusz magas irodalom, eredeti Erdélyi Mihály grafikák fel-fel bukkanásával.

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

kihagytad ?

Utolsó kommentek

2009.06.28. 08:56 Hintamester

Pó, harcsa, oxytocin

Update:
Egyenlőre nálunk sincs semmi, de bíztatom Jocót, előbb-utóbb el fogja kapni. Aztán elérkezik a 11 óra és megérkezik a halam is. Semmi látványos akció, egyszerűen csak rajta van a horgon. Szegény Jocónak tőlem egy méterre van a csalija, de nem az övét választotta. Felveszi a súlyt, húzom cefetül. Nem a tegnapi hal, de nem is kisegér. Helyet cserélünk, Jocó végig maximális fokozatban motorozik a folyó közepe felé. Mert ez is befelé a csatornába indul. Azaz befelé indulna, mert nem hagyom. Még életemben nem fárasztottam ilyen durván, de nem hagyok pardont. Egyszer indul meg igazán, szerintem ez is észrevett valami búvóhelyet, de ekkor egész egyszerűen nullára lefogom a dobot, aztán kötélhúzás. Mi nyerünk, szépen kivontatjuk a torkolatból a folyóra a halat. Elkapja a sodrás a csónakot. Leülök, megnyszom. Ez már a miénk! Ideje is volt, hogy véget ért a ki-ki harc, a jobb kezem gyakorlatilag használhatatlan. A botot át kell vennem a bal kezembe, nem is tekerem az orsót, csak pihentetem az izmaim. Kemény meccs volt! Jocó időközben előveszi a mobilját és kamerázza a fárasztást. Felhúzom a halat a felszínre, nagy. Nagyon nagy.Kicsit a csónak felett lebegek, a Hinta által említett összes hormon erősen túlteng bennem.  Igen, ezekért a pillanatokért élünk, utazunk fél-egész napokat, verünk és bontunk tábort, horgásszuk át a viharos éjszakákat! A hal elhagyja magát, a teljes súlyát a bottal kell tartanom. Nagyon veszélyes ez, mert ha a vágóhorog érintésére megugrik, akkor borítékolható a bottörés. Nem is piszkálom, percekig csak nyeletem vele a levegőt. Aztán meg-meg bökdösöm, lustán úszik arrébb. Elhiteti velem, hogy dög, az állához illesztem a gaffot. Érdemes nagyon pontosan dolgozni, ha kicsit hátrébb szúr az ember, akkor nyáron könnyen elvérzik a hal. Úgy szoktam, hogy először csak nagyon finoman átszúrom a megfelelő helyen az alsó álkapcsot, és amikor látom a száj felöl a tűhegyes végét, csak akkor húzom bele erőből. Na ezt nem várta meg a halam. Amikor láttam a vágó hegyét, akkor egyszerre rántott és fordult a hal. A gaff vége ki van kötve a csónakhoz és a nyele is forog, de nem szívesen engedtem volna el. Fenékre csücsültem, de tartottam a halat, aztán nagy nehezen feltápászkodtam. A vágó persze nagyon rosszul áll, nem ütötte át a húst, hanem visszafordult. Ráemelek, biztosan tartja a halat, így is jó. Megkötöm és kivisszük lekötni a szélvízbe. Jocó leállítja a kamerát. 15 percet vett fel, kb. 5 perc elteltével indította. Húsz perc úgy, hogy a fárasztás második felében kifejezetten lazán, ráérősen dolgoztam. Ennyit a „gyenge”, 20-60 grammos Sage képességeiről. Emelgetem a halat, nézem innen-onnan, de a vízben nehéz megítélni a súlyát. Andornak 60-70 kg-t írunk az SMS-ben, titokban az utóbbiban bízok. De még ha nem is, ez a hal átfordítja a túra megítélését a közepesen szarból az elég jóba. És ha a tegnapi hal is meglett volna… Végül is 67 kg-t mutat a mérleg, de a hal farka leért a földre. Nagyvonalúan 70-esnek könyvelem el.

 

 

És körbe szarjátok a tábort? Kérdeztem Totyától mikor a vadkemping felé kezdte irányítani a beszélgetést. Nos, hát nem egészen. Ki mész a csónakkal, ki ülsz a peremére, majd felfedezed benne a természetes bidé lehetőségét is.

A hormonok egy része kiemelt szerepet játszik a horgászatban. A megfelelő energia szintet biztosító adrenalinnak mint stresszhormonnak van jelentősége. Minden rendes pecához szükséges egy alap készenléti feszültség, amelyet az adrenalin tart fenn, és emellett még cukrot is mobilizál a szervezetben, ami gondoskodik az aktivált sejtek energiaellátásáról. Fontos szerep jut a fenil-etilaminnak is. Ez az anyag megfelelő inger hatására – miszerint kapás - szétáramlik a szervezetben, és kellemes, örömteli élményt okoz. Ennek a hormonnak a közreműködése biztosítja a horgász ragyogó tekintetét, a „aztakurva” gyakori ismételgetését, hogy  kényelmesnek találja a felfordított vödröt, amikor hólyagos a segge és azt a boldogságot, amit akkor érez, amikor a hal a közelében van. Ugyancsak ez a hormon felelős a „rózsaszín köd” megjelenéséért, amikor egy apró dorozsmás dévért  szebbnek lát mint  Miwa Oshiro. És akkor még egy termetes harcsáról nem is beszéltünk. Majd mikor a hal a horgász  csónakjában piheg, megjelenik az oxytocin amit az agyalapi mirigy  termel és szerepe van a szexuális vágy fokozásában, a libidó, a szexuális vágy ébrentartásában, a csúcsra jutásban. De ezt ilyenkor minden horgász leszarja.

És körbe szarjátok a tábort? Kérdeztem Totyától mikor a vadkemping felé kezdte irányítani a beszélgetést. Nos, hát nem egészen. Ki mész a csónakkal, ki ülsz a peremére, majd felfedezed benne a természetes bidé lehetőségét is. De én nem tudom vezetni a csónakjaitokat meg mi van, ha mondjuk nincs idő egy kihajózást abszolválni. Azért van a tábor közepén a gyalogsági ásó, hogy ezt a parton is el tudd intézni higiénikusan.  De tényleg nem ez a legnagyobb probléma.

Reggel a megbeszélt időben érkezem Zenhez. Zen energikus polihisztor, mely nem csak a művészi képkeretezésben és kiemelkedő hangmérnöki képességeiben vagy a klasszika-filológiai ismereteiben mutatkozik meg, de túl van több ezer kiló harcsán és nem lepődik meg az eszméletlen méretű cuccomon sem. Beszalad, még egy percre addig a nyolc éves fiával nézem a kocsi után kötött hatméteres csónakot. Tegnap megvolt az évzáró végre, mondja. Na és a bizonyítvány? Attól tartok csak időpocsékolás lenne erről beszélni, közli lakonikusan.  Végig fut rajtam, hogy akitől a szókincse származik most vagy tíz órán keresztül fog mellettem ülni.

Hosszú, de igen kellemes, beszélgetős utazás után érünk a kikötőbe. Egy meglepően nagy daru fogad és a vízi élet minden kelléke. Most az van, hogy ledaruzunk és elindulunk táborhelyet keresni. Mondom, este hét óra van és gyanúsan méregetem a félelmetesnek tűnő folyót és a vadnak látszó partokat.

  

Itt vannak kiadó szobák de Csibra Jocó valami beavatási szertartásról kezd mesélni. Nyelek egyet és segítek minden bepakolni a kocsiból a csónakba.

Jó félórás hajókázás után érünk egy szigethez. Míg nézegetjük a tábor lehetőséget Jocó kiszáll és meghódítja. Nyilván elkezdünk kipakolni a „József Szigeten”. Tényleg sötétedés előtt áll a tábor. Pedig én két szoba hallos sátrat viszek, ami mostantól néha konyha néha társalgó, de volt ebédlő is. Természetesen nem egyedül molyolok vele. Fáradt vagyok, Jocó bevallja, hogy Ő is. Zen és Totya kihajóznak horgászni, mi pedig dumálunk, majd lefekszünk. Reggel megnézem a kikötött harcsákat és sóhajtozom. Majd megkeresem a hűtőládámat és elindítok egy birkapörkölt projectet.   Közben befut a harmadik hajóval Andor és Feri. Teljes a tábor.

Este belekóstolok a Pó-i harcsázás rejtelmeibe. A történelem során mindig léteztek olyan titkos társaságok, amelyek tevékenysége kisebb-nagyobb mértékben kihatott az egész emberiség sorsára. Ilyenek a Pó folyó harcsázói is. Több tulajdonsággal rendelkeznek: titkos tagság, titkos szervezeti felépítés, titkos szabályzat, titkos tanítás, titkos csoportosulás, titkos tevékenység. Ezért erről most nem is írnék részleteket, legyen elég annyi, hogy A Pesten lévő Riff sms-ei és telefonjai után – bár én igen joviális és kifejezetten szeretetre méltó társasággal voltam- párhuzamot véltem felfedezni az indiai Kali és a thugok szektával. Tudva levő, hogy egészen 1835-ig tartották rettegésben Indiát, sőt az utolsó thugot 1882-ben fogták el. Kalí istennő híveinek feladata az volt, hogy minden embert meg kell fojtani, akihez csak thug hozzáférhet. Ez a célkitűzés Kalí egyik mítoszából ered. A teremtő Visnu és a pusztító Kalí viszályában az utóbbi minden Visnu által teremtett lény elpusztítására utasította saját teremtményeit. Visnu azonban minden csepp kiontott vérből új embereket teremtett. Kalí ekkor megparancsolta, hogy vérontás nélkül kell gyilkolni. A rituális gyilkosságokat titokban, hurokkal vagy kendővel végezték, az áldozatot pedig nyomban elföldelték.

Az éjszaka meghozta első harcsámat. Tíz kiló alattit, de az elsőt.

 

Zen persze sokkal többet fogott, de itt tényleg nem a szerencsén, hanem a kifinomult technikán és a tapasztalaton múlik. Másnap Totya szemében érdekes fénnyel ébred. Nem adja a halat a folyó, mondja. Aznapi harcsája ott úszkál a csónakja mellett. Telefon Krillnek Pestre, hamarosan visszahív, hogy tőletek ötven kilométerre nyolcvan centit apadt. Totya a na tessék arckifejezéssel javasolja, hogy bontsunk tábort és költözzünk egy kisebb folyóra amire egy zsilipezéssel feljuthatunk. Pakoljunk össze, mindent be a csónakba és keressünk új helyet? Igen, persze. Totya sok hallal kecsegtetve lobbizik így természetesen leszavaznak. Tábort bontunk, pakolunk, indulunk. 

 

Feri pórázon tartja a harcsákat.

 

A zsilipes viszonylag hamar átjuttat.

 

Remek táborhelyet találunk és ez a folyó nekem sokkal emberibb léptékű is.

A tábor áll, de újabb meglepetés. Dr.  Zen a  harcsászati tudományok kandidátusa vékony fonott zsinórt húz ki a tábor körül, ami sivító riasztókban végződik. Ez nem sziget, itt meglophatnak éjjel és elmesélnek néhány történetet.

Az éjjel remek pecát hoz. Kettőt is fogok. Zen arat. Másnap Totya hagymás harcsát főz. Mire kész megjelennek a természetvédelmi őrök és némi büntetéssel vegyítve elzavarnak. Itt nem lehet táborozni. Ismét összepakolunk, és határozottan állást foglalok. Én még egyszer nem verem fel a sátram, mondjuk úgy, hogy kikempingeztem magam. A kikötőben kiveszek egy szobát, Zen velem tart, míg a többiek visszaköltöznek a szigetre. Be kell látnom, hogy egy tízes skálán a vadkempingezés három ponttal, míg a harcsázás tíz ponttal van jelen az érdeklődésemben. Aznap éjjel kiderül, hogy persze Totyának igaza van és az apadás miatt csak egy halat a folyó, mégis nagyon izgalmas horgászat kerekedik. A rohanó vízben csorgunk nagyon messzire és Zen kitartásának és ügyességének köszönhetően nem csak látok egy általa megakasztott komolyabbat, de gyorsan a kezembe adja a botot és fáraszthatom is. Másnap meglep, hogy a táborban jobban aludtam. Némi bevásárlás Mantovában majd csónakba ülünk és kimegyünk a szigetre a többiekhez. Sörös harcsa – Kősüllő recept – rotyog a bográcsban. Evés, kvaterkázás után elköszönünk, és szinte menekülünk vissza a kikötőbe a vihar elől. Rondán villámlik. Én nem megyek ki, mondom, Zen hosszabb meditálás után dönt, Ő sem. Másnap kidaruzunk és hazajövünk. A többiek még rádobnak egy napot.

Az oxytocin meg dolgozik.

A Pó (latinul Padus) folyó Észak-Olaszországban . A Nyugati-Alpok-ban a Monte Viso hegy lábánál ered és Velencétől 50 km-re délre ömlik az Adriai-tengerbe. Olaszország leghosszabb (652 km) és legjelentősebb folyója. Szintkülönbsége 2022 m, úgy, hogy az első 35 km-en 1700 m az esés. Vízgyűjtőterülete (72 000 km²) az ország területének közel egynegyede. Ferraratól (60 km a tengertől) kezdődő deltája is hatalmas (380 km²) kiterjedésű. Öt fő ága név szerint:Po di Maestra, Po della Pila, Po delle Tolle, Po di Gnocca és Po di Goro. Jelentősebb városok a Pó mentén:Torino, Piacenza, Cremona, Ferrara. A Pó-síkság olaszul Pianura Padana, Olaszország legfejlettebb része.

Brehm: Az állatok világa / Leső harcsák (Silurus Art.)

 

 

6 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://szkajparasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr731212995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kocapecas 2009.06.28. 11:38:38

Kellemes kalandok voltak úgy tűnik. Szívesen megismerkedtem volna a beszámolóból az eredményes horgászati módszerekkel. Na de hát ha azok titkosak mint az említett indiai szekták ...

KiM 2009.06.28. 12:18:15

Azért hímezgetni a Mincio partján sem lehet rossz...... :-) jó időben :-)))

csjoco 2009.06.29. 16:59:50

no ne gondold hogy a beavatást megúszhatod ....


*beavatás : egy 80Ahó munkaaksival a hátán a kedves jelöltnek át kell úsznia a folyót, külön kérésre a 12V bikakábellel a csecsbimbókhoz csíptethető

József

csjoco 2009.06.29. 17:02:00

no még, a forgatási engedély utólag kiváltható a szigetre ... nem lesz olcsó

gábornok 2009.07.10. 18:10:03

Egy Thor Heyerdahl könyvcímmel sommásan kommentelnék: 'Aku-Aku'!