HTML

urbánus menekülés

Dr. H. , Voporto és Hinta a városi szkájparaszt értelmiségiek próbálnak feldolgozni, főzni, sütni és népies elfoglaltságot keresni. Közben versek, írások, receptek bukkannak fel. Disznó-, birka-, kecskevágásba bonyolódva tesztelnek borokat és horgásznak is. Plusz magas irodalom, eredeti Erdélyi Mihály grafikák fel-fel bukkanásával.

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

kihagytad ?

Utolsó kommentek

2009.06.01. 19:13 Voporto

Pünkösd és tanárok

Valahogy mostanság egyre többen foglalkoznak a hittel, hittörténettel és a vallási ünnepekkel. Remélni szeretném nem ilyen katasztrofális a helyzet, hogy már csak ezekből meríthetünk reményt, bíztatást, kegyelmet. Pünkösd van, s ha nézzük a tévét, hallgatjuk a rádiót, barangolunk a neten, mindenhol erről regélnek. Mindenki számára megtudható, hogy újszövetségi egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli, és neve latinul-görögül Pentecoste, azaz ötvenedik nap volt - Húsvét után. És azt, hogy az ünnep a zsidóságnál is megvolt, s két dolgot foglalt magában. Eredetileg hálaadás volt a befejezett aratásért, miért zsengenapnak is hívták. A késői zsidóságnál pedig eme nap szolgált a megemlékezésül, hogy Isten megjelent népének a Sinai hegyen és törvényt – Tízparancsolatot – adott nekik, a mózesi kőtáblák által. Hogy pünkösd napját ezred éve virággal, rózsával köszöntik számtalan országában, s Pascha rosatum-nak, rózsás húsvétnak is szokták nevezni, mely egyebekben az új életet is jelképezi.

Milyen érdekes. Az ünnep kapcsán a gimnáziumi évek is eszembe jutottak. Köszönhető a tanárnőnek, aki művészettörténet órán, akkor olyan szépen beszélt Michelangelo Buonarroti Mózes szobráról, nem titkoltan annak lényegéről, szimbolikájáról, hogy még most is szinte fülemben csengenek gondolatai. Pedig annak idején……., na hagyjuk, az ma már szóra sem érdemes. Vagy a tanár úr (elvtárs), aki irodalomból nem csak a kötelezőt tanította, hanem olykor-olykor mást is, kis színest. Így hallottam akkor Reviczkyről, a jobb sorsra hívatott szerelmetes költőről, kinek pünkösdi verse is most elő került. Hálával tartozom nekik, hogyha hajdan még fel nem fogottan, de kitárták számunkra a való világot és a művészeteket. Nekik fontosabb volt a hivatalos tantervnél, hogy nyitott, az emberi értékekre fogékony nebulókat neveljenek belőlünk. S lám úgy tűnik, sok tíz évvel később, pünkösd napján is, ők még mindig hatnak.

 Piros pünkösd öltözik sugárba,                     Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Mosolyogva száll le a világra.                       Világosítsd hittel föl az elmét.
Nyomában kél édes rózsa-illat,                    Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Fényözön hull, a szívek megnyílnak.             Diadallal az egész világon!

Hogy először tűnt fel a világnak:                  Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.                  Taníts meg új nyelvre, új imára.
Megoldotta apostolok nyelvét,                     Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.                    Szeretetnek sugara, Szentlélek!

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'                      (Reviczky Gyula: Pünkösd)
Ma is minden bánkódó szívének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világító sugaradat áldja.

Szólj hozzá!

Címkék: pünkösd michelangelo reviczky


A bejegyzés trackback címe:

http://szkajparasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr201157427

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.