HTML

urbánus menekülés

Dr. H. , Voporto és Hinta a városi szkájparaszt értelmiségiek próbálnak feldolgozni, főzni, sütni és népies elfoglaltságot keresni. Közben versek, írások, receptek bukkannak fel. Disznó-, birka-, kecskevágásba bonyolódva tesztelnek borokat és horgásznak is. Plusz magas irodalom, eredeti Erdélyi Mihály grafikák fel-fel bukkanásával.

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

kihagytad ?

Utolsó kommentek

2009.05.01. 11:24 Hintamester

Viva Semsey Andor

Lófaszt mondta Ödön és ismét Kamill felé fordult. Na kezdjük elölről mert teljesen baromságokat beszélsz itt kérlek. Egy csomó pénzt rááldoztam, hogy ott ülhess a közmunkatanácsban de annyi hasznot sem hoztál mint ez a hülye főpincér már meg ne haragudj Kamill bátyám.

„Nemzedékek voltak tanúi önsanyargatásig egyszerűsített életmódjának. Azt a vagyont, amelyet születése adott a kezébe, nem kártyára, lóversenyre és színésznőkre költötte. Nem volt jachtja, vadászháza, még csak hintója, sőt egyetlen vadászpuskája sem. Évtizedekig hordott egy öltönyt, kétszobás polgári lakása volt, és főzeléket evett hús nélkül nap nap után. Aszkéta volt azért, hogy tervét valóra váltsa.”

 

Hozzon nekem Grünwald egy kis habot, piszok erőset főztek ma. Mi mindig azt főzünk nagyságos úr. Lófaszt mondta Ödön és ismét Kamill felé fordult. Na kezdjük elölről mert teljesen baromságokat beszélsz itt kérlek. Egy csomó pénzt rááldoztam, hogy ott ülhess a közmunkatanácsban de annyi hasznot sem hoztál mint ez a hülye főpincér már meg ne haragudj Kamill bátyám. Fittlernek idegesen rándult az arca de folytatta. Arra emlékszel, hogy a Földmívelésügyi Minisztérium felvettette a Magyar Állami Földtani Intézet létrehozását. Persze, de hol áll ez az ügy ? Tegnap döntést hoztunk, hogy megépül mert összeállt a pénz és ingyenesen adunk egy telket. A Semsey Andor adott hozzá 100.000 koronát. Na az se normális. Hol ? Kint a Stefánia végén. Kint a picsában ? Ott valami nádas van, nem ? Az de ebbe nem tudtam beleszólni. Na és a beruházás költségét mire taksáltátok ? Sajnos még így is  kevesebb van mint szeretnénk, ezért arra gondoltunk, hogy majd később bővíthetőt kéne építeni, de elindulna már végre a dolog. Kiírunk egy tervpályázatot. Mondtad, hogy hülyeség ? Az nagyon necces. Nem, Ödön, nem, most tényleg számíthatsz rám, megkaptam a feladatot, hogy én állíthatom össze a tervzsűrit. Na jó kedden délután gyere le ide az Abbáziába és megbeszéljük.

/>

„Az intézmény székházának tervezőjét versenyeztetés útján kívánjuk kiválasztani, így tervpályázatot írunk ki, melynek pályázati határideje 1896. november 1. A részletes pályázati útmutató kérésre megküldetik a Földmívelésügyi Miniszter által a Magyar Mérnök és Építész Egyleten keresztül.”

Írjad, Kamill bátyám ezeket gondoltam a tervzsűribe. Pecz Samu, Fittler Kamill, Jakabffy Ferenc, Kiss István és Alpár Ignác. Az Alpárt is ? Persze, ne szarj be. De hát az Iparművészeti Múzeumodat nem Ő cigánypalotázta le ? Igen de akkor még nem tartozott nekem 1500 koronával. Te tudod Ödön de a múltkori botrány után nehéz lesz nagyon nehéz. Bízd ezt rám. Majd csinálok valami szart aztán áttervezem. Ha ez kiderül én főbe lövöm magam. Nagyon beszari lettél, kérlek, mond ez a korral jár ? A modorod miatt csak én állok veled szóba ezt becsüld meg legalább. Becsüljelek meg, hát kérlek alássan akkor vedd olybá, hogy megvagy nekem becsülve. De ott az a kibaszott kőbánya a felvidéken szerinted megbecsülésből lehet eladni a követ ? Vagy Zsolnay részvényeim maguktól értékállóak ? Hát ki a lófasz rendelne tőlük ennyi cserepet, ha nem tervezzük be ? Nagyon kérlek Ödön csak diszkréten, nagyon diszkréten. Persze, jut eszembe a jeligém „versenyezve haladunk” lesz, vésd jól az eszedbe.

Na hogy állunk Kamill bátyám ? Baj van. Igaz, hogy a tied lett az első hely de kihirdették a másodikat is Gerster Kálmánnak. Sajnos miniszteri döntésre megkellet küldeni a geológusoknak is. Nem tetszik nekik a homlokzatod, azt írják, hogy kontemplált külső az intézet komolyabb jellemének az exakt tudományos jellegének nem felel meg. Ezért a Gerster terveit akarják. Akarnák inkább a Kisfaludy színház mögött a művésznőket szopatni, bassza meg, intézkedjél Kamill bátyám, intézkedjél.

…és intézkedett.

„Végül az építészek véleménye bizonyult döntőnek, bár a végleges épület kiviteli tervei és megvalósult tömege a pályaműtől több ponton eltért. Az építés 1898. február 9-én kezdődött meg, amit azért is érdemes feljegyezni, mert Hausmann Sándor az épületet "lakható állapotban" már 1899. október 1-én átadta. Ez az építési időtartam pedig a hagyományos építési technológiák mellett és az Intézet méreteit tekintetbe véve igencsak rövid volt. Az építés alatt természetesen számtalan apróbb-nagyobb gonddal kellett szembenézniük az építőknek és a Böckh János irányította Építési bizottságnak, az akkoriban is lépten-nyomon tapasztalható pénzügyi nehézségek legyőzésétől az Intézet kertjébe ültetendő rózsafajok kiválasztásáig. A költözéskor az 1760 ládányi gyűjtemény, a 250 szekrény, laboratóriumi felszerelés és a nagyméretű ásvány- és kőzettuskók szállítására 147 kocsifuvarra volt szükség. Ezen a helyen is meg kell említeni Semsey Andor nevét, aki indító adományán kívül sok-sok anyagi segítséget nyújtott az építkezés periódusában is, több tízezer forintnyi összegben. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül: nagyméretű múzeumi szekrényeket csináltatott, ő vette az első telefonkészülékeket, az Intézet elektromos óráját és a gondnok takaréktűzhelyének megvásárlására is volt gondja.”


1935-ben az épületet egy földszintes raktárral toldották meg, mely nyaktaggal illeszkedett a déli szárny folyosójához. Ekkor készítették a főlépcsőház feletti rajztermet, amely miatt három egyenes záródású ablakot vágtak a főlépcsőházi tető térdfalába. A tetőtér beépítés szépen alkalmazkodik az udvari architektúrához, míg a bővítésről ennek csak az ellenkezőjét lehet megfogalmazni.

1942-ben az épület bővítésének tervezését Uy Károly kapta feladatul. Uy a raktár-toldalékot elbontotta és a déli szárny folyosójához csatlakozóan egy egyemeletes épületet tervezett, amely a két világháború közötti korszakot jellemző meglehetősen puritán architektúrát kapott.
 Így egy teljesen idegen test ágyazódott be a Lechner által megálmodott épület aurájába.

A második világháborút, az országgal szemben, ez az épület különösebb fizikai sérülés nélkül élte át. Később a karbantartás hiánya és a mozgatható berendezések „eltűnése” némileg csorbította az épület egységességének hatását, aminek köztudott oka, hogy az 1950-es években a múzeumi funkció nem tűnt oly lényegesnek. A Lechner tervezte, mahagóniból készült könyvtárberendezés is valószínűleg más épületekbe került áthelyezésre.

1959-ben a terjeszkedés kedvéért az udvar lefedését határozták el, melyet a műemléki hatóságnak sikerült megakadályozni.

1963-ban a toldalék épületre kívántak egy második emeletet építeni. Azonban közeledett az épület centenáriuma, valamint a főépületen sok helyen meglazultak a kerámia elemek, így egy nagyobb szabású rekonstrukcióba fogtak. Ennek tervezését a Városépítési Tudományos Tervező Intézetre bízták, akiknek tervszállítási határideje 1967. június 30. volt.

Közben 1964 tavaszán a Műemlék Felügyelőség engedélye nélkül alakították át a könyvtárat. A fotólabort is átépítették. A teljes felújítás során korszerűsítették a központi fűtést, kicserélték a főbejárat előtti elliptikus lépcsőt, a bejárat két oldalán lévő lámpákat és a belső világító testeket. Újra készítették a tető csúcsán lévő földgömböt is. A fő homlokzati címer visszaállítását azonban az akkori hatóság nem tartotta indokoltnak, így a homlokzat felújítása 1967-ben e nélkül készült el.

1968-ban a Szabó József köz felőli kerítést, a Műemlék Felügyelőség hozzájárulása nélkül, kiegészítették egy nyers betonlábazattal. A tetőre vezető csigalépcsőt is szerették volna elbontani, ezt azonban  Műemlék Felügyelőségnek sikerült megakadályoznia. A teljes felújítást 1968 őszén fejezték be a hátsó udvari toldalék épület emeletráépítése nélkül.

A bővítés problémája 10 évvel később újra felmerült, így ennek terveit 1981-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen készítették el. 1983-ban elkészültek a kiviteli tervek és e „gigászi” feladat 1988-ra megvalósult.

Újabb tíz év múlva  1998-ban az eredeti épület tetőszerkezetének állapota súlyos problémákat okozott. A beázások mértéke aggasztóvá vált. Az intézet pályázatán győztes Hinterland Mérnöki Iroda Zrt tervei alapján készült el a műemléki rekonstrukció melynek legnehezebb problematikája épp a Zsolnay cserepek újra gyártása volt. Hosszas erőfeszítések után sikerült a gyárnak – úgy, ahogy – a fazonkönyvek alapján legyártani bár a szín tekintetében sajnos a reprodukció nem lett száz százalékos. Érdekesség, hogy Lampert Rózsa műemléki felügyelő a világháborúban emelt géppuska fészket is ma már az épület részének tekintette így a tetőn megmaradt a betonbunker.

 


 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://szkajparasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr861097077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.