HTML

urbánus menekülés

Dr. H. , Voporto és Hinta a városi szkájparaszt értelmiségiek próbálnak feldolgozni, főzni, sütni és népies elfoglaltságot keresni. Közben versek, írások, receptek bukkannak fel. Disznó-, birka-, kecskevágásba bonyolódva tesztelnek borokat és horgásznak is. Plusz magas irodalom, eredeti Erdélyi Mihály grafikák fel-fel bukkanásával.

Naptár

június 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

kihagytad ?

Utolsó kommentek

2009.04.14. 20:20 dr. H.

POLGÁR–URY PETÁR UTAZÁSAI –III.

Egy kortynyi hideg vermuttal együtt fogadta be szája hímvesszőmet. Egy rövid ideig az ital hidegsége dominált, majd az alkohol tartalma okozott nem szokványos tüzességet. De mielőtt kínzóvá vált volna, a már addigra lenyelt italt felváltó nyelvének simogatása kárpótolta péniszemet az elszenvedett kéjes tortúrákért.


Az évtizedek óta tartó utazásaim mely asszonytól asszonyig vezettek alig különbözik Homérosz Odüsszeájától. Megjártam Kalüpszo nimfa szigetét, bár túl sokat nem időzhettem ott sem. Szkülla és Kharübdisz pusztító csapdáját is túléltem. Kirké cselvetése sem fogott rajtam. Szerencsémnek köszönhettem azt, hogy a szirének vidékéről is élve menekültem meg. Néhány vihar ugyan megtépázott, de az orkánokat túlélt hajómon így lett erősebb mindegyik hajókötél. Parttól partig tartó hánykolódásaim után szárazföldet érve újuló erővel csaptak le rám mindig a gyönyörök.

Ágiról nem tudok Zsuzsa nélkül beszélni. Ági, aki minden bizonnyal elindította bennem a romlást, a másik nélkül sokkal nehezebben értelmezhető. A történet Zsuzsánál kezdődött, aki gyakornokként dolgozott munkahelyemen. Tartottam magam mindig is ahhoz, hogy házinyúlra nem lövünk. Így hát jól nevelten megvártam, míg gyakornok ideje letelt, és amikor már másik céghez került, csak akkor vetettem be magamat. De ahogy lenni szokott, ő csak beleegyezett afférunkba, amit tudtomon kívül ó provokált ki. Mi férfiak, csak maradjunk meg abban a tévhitben, hogy kezdeményezéseink nélkül nem lenne szexualitás ezen a Földön.

Egy kellemes vacsorai invitálás után kerültünk valamelyik barátomtól kikunyerált lakásba. Az addig szolid lánynak olyan oldalát ismertem meg, amit, így utólag igazán kár lett volna kihagyni. A fehérmájúság előtte számomra csak egy absztrakt fogalomként létezett. Azóta saját tapasztalatom segítségével tudom definiálni.

Tél volt. Egy üveg hideg Martinivel vártam, ami éppen csak elfért az ablakpárkányon, de a frissen esett hó óvó ölelésben tartotta kívánatos hőmérsékleten. A gondos előkészület, amiről azt hisszük fél győzelem, csak félre értett kanos illúzió. Ha hajlandóság mutatkozik a közös gyönyörre, tökéletesen kielégítő a kapualji kuka, vasúti alagút, kerti toalett, cúgos fáskamra, nem túl szúrós rekettyés vagy Trabant anyósülése. Ha már az alkalom megszülte tolvajait, csodálatossá teheti a hirtelen ölünkbe pottyanó meglepetés erotikus varázsát.

Barna egyenes haja, Kleopátra frizurája esztétikus keretet adott arcának, finoman kiugró arccsontjának, amitől egzotikussá vált mosolya. Közepes nagyságú mellei voltak, de csak melltartó nélkül volt látható alakbeli minimális különbségük. A dereka és a csípője közötti, számomra nagyon fontos és izgató ív, közel állott a bennem megálmodott tökéleteshez. Az ilyenekről mintázhatták meg azokat a szexis Bugattikat a második nagy háború előtt.

Átlagosnak tűnő teste izgalmas átváltozáson ment keresztül minden egyes szeretkezéskor. Arca érzékien kipirult, mellei láthatóan megduzzadtak, alig látható parányi remegését, a testi kontaktusban lehetett észlelni csak. Ritka az a csodálatos érzés, amikor a combok között ugyanolyan jól érzi ölem magát, mint fejem. Az a kivételes kettős ölelés izgalmas, boldogsága ritkán adatik meg. Vállamon nyugvó combja nyakamat öleli körbe (ajak az ajakhoz), karom pedig a combját és fenekét tartja biztos szorításban, amikor elkalandozó kezem néha-néha megpihen.

A szexualitás terén mutatott virtuozitása elkápráztatott. Ez az volt, amikor az ember öntudatlanul is felteszi a bugyuta kérdést. –Hát van ilyen?- Igazi újdonsággal ajándékozott meg már első alkalommal is orális dédelgetése. Egy kortynyi hideg vermuttal együtt fogadta be szája hímvesszőmet. Egy rövid ideig az ital hidegsége dominált, majd az alkohol tartalma okozott nem szokványos tüzességet. De mielőtt kínzóvá vált volna, a már addigra lenyelt italt felváltó nyelvének simogatása kárpótolta péniszemet az elszenvedett kéjes tortúrákért. Minden egyes nyelvcsapás újabb lángnyelvektől szabadította meg legérzékenyebb részemet, hogy aztán minden kezdődjék újra elölről.

Én alig ittam egy pohárkányit, de az ital fele gyorsan elfogyott a többszöri stáció után, és már szinte könyörögve vártam öle befogadását, amiben az alkohol zsibbasztó utóhatásától hajtva, pazar és parádés merevedéssel szolgáltam meg paradicsomi kényeztetését.

Az aktusok végén, még az a szerencse, hogy arcomat nem láthattam, de mint az ikrekben (a főszerepben De Vito és Kalifornia kormányzója) a „svájci néger” a szöszivel történt szeretkezése után, ugyanolyan intelligens, kielégült és bamba képet vághattam. A következő alkalommal viszont nekem sikerült olyan váratlan boldogság gyöngyökkel megajándékozni remegő testét, amivel még őt is megleptem. Elég fáradtan érkezett a pásztorórára, és ahogy utólag elmesélte ismervén magát, nem sokat remélt tőle. Mégis mellbimbói bíbor robbanása jelezte számomra kimondatlanul is, hogy tokától bokáig megbizseregtettem és minden várakozását felülmúlva, tökéletesen ki tudtam elégíteni.

Egyik utolsó találkozásunkon említette meg, hogy egy munkatársnőm, akivel összebarátkoztak, mesélte neki, mennyire oda van értem, és alig várja, hogy odaadhassa magát nekem. A sors pikantériája volt, hogy ezt éppen neki mondta el. Perverz csillogás jelent meg szemében. Akkor már ő tudta, hogy másik városba kell költöznie, kapcsolatunk nagy valószínűséggel meg fog szakadni, de felajánlotta, hogy a következő, és akkor még nem tudtam, hogy egyben utolsó légyottunkra másodmagával jönne el, Ágival. A meggyőzést bízzam csak rá. Tiszta lelkiismerettel teheti, mert kipróbált, jó portékát kell reklámoznia.

Ifjonti szilajságom ártatlan, őszinte lelket takart. Kamaszkori szexuális ábrándozásaimnak vagy egy hetéra típusú érett nő, vagy két izgatóan kívánatos és engem kívánó hölgy volt a célszemélye, akiken semmi más nem volt pőre idomain kívül, csak egy kis izgalom. (Ezt egy western filmben hallottam.)

Az esetleg felkínálkozó lehetőség napokig nem hagyott nyugodni. Aztán a húsvéti munkahelyi konyakozástól végérvényesen felbátorodva meg nem szerveztem a hármas együttlétet. Persze nekem csak a lakást kellett biztosítanom. A pásztorórára kiszemelt legénylakásban, kissé mólésan, de az újdonság varázsától teljesen felizgulva vártam érkezésüket.

Már az ajtón belépve feltűnt újdonsült partnerem nehezen titkolható kissé félős izgalma. Neki is és nekem is ez volt az első hármas együttlétem, de Zsuzsa nyugodt, rutinos, ceremóniamesteri viselkedése gyorsan feloldotta mindannyiunk kissé esetlen tartózkodását. Így utólag felidézve, mintha kéjes perverzitással tett volna mindezt. A kezdeti bátortalanság egy-két percnyi jópofáskodás után teljesen megszűnt. Zsuzsa mindkettőnket kézen fogva, maga után húzva vezetett át a hálószobába. A lányok egymást vetkőztették le. Én az ágyon csak üldögéltem, őket figyelve. Gönceim megszabadulásáról a látvány miatt majdnem elfeledkeztem.

Boldog várakozással ölelkeztem mindkettőjükkel, de egy negyedórányi felhőtlen közös játszadozás után, szinte észrevétlenül kelt ki kerítőnk a közös ágyból. Ellentmondás nem tűrően halkan felöltözött. Engem szájon, Ágit arcon csókolta, aztán elbúcsúzott mindkettőnktől. Közölte többé egyikünket sem látja, holnap már elutazik, csak miattunk maradt még egy napot, és egy pajzán mosollyal arcán a szobából, majd a lakásból is eltávozott. Az ajtóban, ahol utoljára láthattam, még visszanézett, egy boldog csókot dobott mindkettőnknek.

Soha többé nem láttam. A káprázatos egyesüléseken kívül az a hihetetlen eleganciája, könnyedsége, az a kedves anyáskodása, ahogy egymás felé terelt minket, kitörölhetetlenné tette emlékét. Az a légies önzetlensége, ahogy „átjátszott” epekedő barátnőjének, olyan képesség volt, amit se előtte, se utána partnereimnél nem tapasztaltam. Az összehozott kapcsolatom Ágival, több mint két évig tartott ezután, de ez már egy másik igazán megejtő történet.

Hogy mi lett aztán Zsuzsával? Nem tudom. Soha többé nem hallottam felőle, de ha ez a könnyed és felülemelkedett hozzáállása a boldogsághoz a későbbiekben is megmaradt, alakjával óhatatlanul találkoznom kell még valamilyen szépirodalmi mű nőalakjában. Érdemes rá, hogy megénekeljék, ahogy megpróbáltam én is a magam szerény képességeivel a történetünket eldalolni.

                                                               
 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://szkajparasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr871065277

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.