HTML

urbánus menekülés

Dr. H. , Voporto és Hinta a városi szkájparaszt értelmiségiek próbálnak feldolgozni, főzni, sütni és népies elfoglaltságot keresni. Közben versek, írások, receptek bukkannak fel. Disznó-, birka-, kecskevágásba bonyolódva tesztelnek borokat és horgásznak is. Plusz magas irodalom, eredeti Erdélyi Mihály grafikák fel-fel bukkanásával.

Naptár

június 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

kihagytad ?

Utolsó kommentek

2008.11.25. 20:48 Voporto

Nem borbírálat

Közelmúltban Földim megemlítette, mit szólok a Wunderlich pincészet 2008-as oprtójához. Megtisztelt az a bizalom, hogy a magyaros szakácsművészet egyik felkentjének – akárcsak a zrika okán is – én alkossak véleményt egy borról. Persze, lehetne természetes is, miszerint a borbarát Voporto, borbírálat tárgyává teszi az oportót. Úgy gondoltam, azért, jobb ha mégsem. Ki-ki maradjon a szakmájánál, favágó a favágásnál, politikus a hazudozásnál, borszakértő a kóstolásnál, mérnök a mérnöki munkájánál.
Aztán mégis másként alakult. Tegnap, kedvenc kereskedőm „Borműhelye” előtt vezetett el utam, és csak úgy betértem – volna. Volna, mert a mester éppen zárt. Belém bújt a kis ördög. Mondom néki, sebaj, csak egy palack kellett volna, az meg biztos úgy sincs, amit szeretnék. A kulcs megállt a zárban, majd visszafordult. Sebzett vad csak ennyit szólt, az nem létezik, hogy nincs. Melyikre bizsergett rá ennyire a nyelvem, kérdé? Alighogy kiejtettem Földim által megnevezett bort, abból egy fényes palack landolt a kezemben, ajándék dugóhúzóval együtt. Mennyi a mennyi, rebegtem. Majd legközelebb rendezzük, s akkor elmondom milyen volt. Tudni szeretné a véleményemet róla, ő még nem kóstolta. Neki különben sem szakember, hanem felhasználói vélemény kell. Kettő null, oda. Elbúcsúztunk egymástól, s én otthon a megfelelő pince hőmérsékletre hűtöttem a bort. És aztán jött a kóstolás.

Tisztában vagyok vele, a szakemberek manapság először az illat, majd az íz, végül pedig a szín alapján értékelik a borokat. Tegyék. Szerintem, minden pillanatnak, minden helyzetnek, s minden embernek megvan a jó, sőt kiváló bora. Én speciel a kevésbé testes, enyhén savas, (szőlő)gyümölcsös, kiegyensúlyozott, tiszta zamatú, selymes, száraz, nem túl tolakodó illatú, döntően fehér nedűket kedvelem. A vörös borok kóstolgatását, orvosi javallatra, egyébként pedig korlátoznom (Lásd: Köszvény, harcsa, unikum című írás). Így egyértelműen látható, hogy számomra mely szőlőszármazékok a kedvesek. Amikor bort iszom, az összhatás érdekel, valójában az az érzés, ami a megfontolt fogyasztás után marad. Ha kellemes, akkor az ital megfelelő számomra, ha nem, mehet a süllyesztőbe. Legyen az bármilyen sztárolt hazai, esetleg külföldi pincészet, vagy egy megdicsőített palack. Jómagam, ekként minősítem az utamba kerülő borokat.
Hamvas Béla, A bor filozófiája boncolgatása során, természetesen egy másfajta kategorizálást ír le. „Megkülönböztetek szőke hajú (világos) és sötéthajú (vörös) borokat; aztán hím (száraz) és női (édeskés) borokat; sőt megkülönböztetek szoprán, alt, tenor, basszus hangú, egyszólamú és többszólamú, szimfonikus borokat. De meg szoktam különböztetni szoláris (napszerű), lunáris (holdszerű) és asztrális (csillagszerű) borokat is. A borra egyébként mindennemű megkülönböztetés egészen könnyen alkalmazható. Van például logikus és misztikus bor, vizuális és akusztikus, jobbról balra és balról jobbra folyó bor, és így tovább a végtelenségig. Minden bor az embert újabb és újabb megkülönböztetési feladatok elé állítja.” S, ez milyen igaz.

Akkor hát, tegyük a dolgunkat mi is. Wunderlich villányi pincészet, Portugieser 2008 Márton-napi újbor. Tudom, nem ez lenne a legfontosabb, de engem nagyon ingerel. Én most, speciel, akkor is egy Villányi Oportót kóstolgatok. Üde, könnyű, gyümölcsös, selymes, klasszikus száraz vörösbor. Illata harmonizál az ízével. Színe alapján testesebb ital is elképzelhető  lenne, de mozgása azért, árulkodik. Fiatalsága, a csersav hiánya miatt domináló – általam kedvelt – savassága okán a nehéz, zsíros húsos ételek, de még sült, halak mellé is fogyasztható. Tapasztalatom szerint,  a palack tartalmának  huzamos vizsgálata kapcsán  különös figyelmet érdemes fordítani a bor viszonylag alacsony  hőmérsékletének megtartására,  s ezzel  a  kellemes összhatás még az utolsó kortyoknál is biztosítható, ha józanok vagyunk.  Félretéve a már említett fehérboros elkötelezettségemet, mindenkinek jó szívvel ajánlom. Földimnek, különösen.

 

 

 

2 komment

Címkék: hamvas bela bor


A bejegyzés trackback címe:

http://szkajparasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr15788542

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ekkerjoz 2008.11.25. 22:07:40

Egészségedre! Nagyember vagy, komám.

lackó 2008.11.26. 09:06:11

Ajánlatom ezek szerint célba ért. Örülök, ha tetszett.