HTML

urbánus menekülés

Dr. H. , Voporto és Hinta a városi szkájparaszt értelmiségiek próbálnak feldolgozni, főzni, sütni és népies elfoglaltságot keresni. Közben versek, írások, receptek bukkannak fel. Disznó-, birka-, kecskevágásba bonyolódva tesztelnek borokat és horgásznak is. Plusz magas irodalom, eredeti Erdélyi Mihály grafikák fel-fel bukkanásával.

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

kihagytad ?

Utolsó kommentek

2008.10.18. 20:40 Hintamester

bolo pretu VI. - a sütés -

Úgy döntöttünk  induláskor, hogy a kissé utópisztikus recept igazi Szkájparasztoknak való feladat, tehát  beidéztük a Főzőmester idevonatkozó leírását, késöbb megnyomtuk a turbó gombot és hattal szorozva a mennyiségeket jelentős adagot készítettünk.  A hozzávalók beszerzése bizonyos pontokon okozott nehézséget, de megugrottuk az akadályt. Aztán nekibuzdulva végre összeállt a masszívum.  Itt volt az ideje megsütni.

Mit is ír erről Váncsa Mester:

Mindenesetre egyszer nekibuzdul, robotgépben összedolgoz tíz deka puha vajat tizenöt deka barna cukorral, egy kiskanál őrölt fahéjjal, fél-fél kiskanál őrölt szegfűborssal és amarettóval, fél mokkáskanál őrölt szegfűszeggel és fél zacskó vaníliás cukorral. Amikor mindez jól kikeveredett, egyenként belelöttyent három felvert tojást, majd beleteszi a hetek óta érlelt gyümölcskeveréket és áztatólevével együtt, a legvégén pedig beleszór tizenöt deka lisztet. Ezzel már épp csak összekeveri, kiolajozott formába önti, és lassú tűznél süti egy óráig. Utána szobahőmérsékleten kihűti, kiemeli a formából, és technikai értelemben a gyártmány mostantól kezdve ehető volna, de ha csakugyan megkóstolná ezt a főzőmester, akkor ő az egész karibi szigetvilág szenvedő népének ősi hagyományaival fordulna szembe. Ehelyett tehát jól meglocsolja a masszívumot rummal vagy konyakkal, fóliába csomagolja, és a hűtőbe teszi. Aztán minden héten kibontja és még egy kis konyakkal locsolja meg, ettől a torta egyre illatosabb lesz és egyre finomabb. Ezzel az a probléma, hogy a konyaknak vagy rumnak – ami csakis kiváló minőségű lehet – a következő locsolásig valami rejtélyes módon lába kél, így hetenként új palackot kell beruházni, ami a fekete torta költségét meglehetős magasságba emeli. Még szerencse, hogy közben telnek a hónapok, végül eljő a karácsony, és ezzel a locsolás költségigényes műveletének vége szakad. Elfogy a fekete torta is, helyén a hűtőben üresség tátong, az almáriomban, ahol a rum szokott lenni, semmi sincs. A főzőmester néhanapján mégis benéz oda, talán rutinból, talán valami irracionális, esztelen reménytől mozgatva, nem tudni, nem is lényeges. Ilyenkor fáradt molylepkék hagyják el a szekrényt, tétován rögködnek a konyhában föl s alá, január van, nem látni a végét a  tételnek, talán nem is lesz vége többé soha.

Kattintás után képriport az eseményről.

 A hozzávalók:

Igazi ( nem melasszal színezett ) barna cukor:

Nem kanállal mértük az amarettót:

Beleugrottak a tojások:

Érdekes színek és habok...

Belesegítettük a masszívumot, meg is adta magát egy fakanál:

Egyre kevésbé étvágygerjesztő de azok az illatok...

A látvány igenis férfias !

Nyomás a liszttel:

Ez bizony a hiteles horgászmérleg szerint is majdnem kilenc kiló:

Voportó nem aprózta el a forma beszerzést:

De azért bele trutymákoltuk:

...és a művek:

Persze kihülés után "rácsöpögött" egy üveg Dorville VSOP:

 

 

 

6 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://szkajparasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr2720612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ekkerjoz 2008.10.20. 14:44:48

Mintha középen még sülhetett volna... :)
Szép munka, állítólag az főz igazán jól, aki süteményt is tud sütni.
Gratulálok, nagyok vagytok.

oldali 2008.10.20. 20:33:55

A gyümölcstorta alakú kimondott szép lett. Íze milyen?

ekkerjoz 2008.10.20. 21:43:57

István, benne van dél-Olaszország félévnyi aszaltgyümölcse, öt kila melasz, plusz kubai barnacukor, további édes égetett szeszek, amelyek összes életkora nagyjából kétszáz év, gondolom a biztonság kedvéért került bele egy kis méz, szerinted milyen ízű lehet?
Hintamestert nem lehet telefonon hívni, mert két hétre összeragadt a szája, most jár jeltolmácshoz, hogy addig is tudjon kommunikálni.
Egyébként tényleg jól néz ki, az ilyen édes dolgok könnyen odakapnak a sütőben, ezek meg szép sütemények. Még egy-két üveg Bacardi, vagy Camus, és a végére ehető lesz a dolog.

Yozuri Béla 2008.10.20. 22:34:56

A képriport tanusága nekem az, hogy előbb utóbb minden történetben feltűnik egy horgászmérleg.

Ifj. Kanyarodix 2008.10.20. 23:13:06

Úh, nagyon finom, de ahogy teli volt locsolva mindenféle férfias löttyel, én mintha egy pillanatra úgy láttam volna, hogy a sütő vigyorog.

Apa amúgy egy nagyszabású, nehéz ám de isteni mannára emlékeztető kupit hagyott .

Nyenyenye

Ifj. Kanyarodix 2008.10.20. 23:16:04

Akarommondani, "Jóú vagy Hinta!" :)