HTML

urbánus menekülés

Dr. H. , Voporto és Hinta a városi szkájparaszt értelmiségiek próbálnak feldolgozni, főzni, sütni és népies elfoglaltságot keresni. Közben versek, írások, receptek bukkannak fel. Disznó-, birka-, kecskevágásba bonyolódva tesztelnek borokat és horgásznak is. Plusz magas irodalom, eredeti Erdélyi Mihály grafikák fel-fel bukkanásával.

Naptár

június 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

kihagytad ?

Utolsó kommentek

2008.08.04. 16:55 Hintamester

Környezetváltozás

Misi bátyánk, aki egy reggel elmerengett, és egészen elképesztő módon azt az eredményt kapta: hogy tulajdonkeppen erősen unatkozik. Éppen a hűtőszekrény ajtaja előtt  állt, enyhe terpeszbe dobta a lábát, mint minden valamirevaló férfi, aki éppen lehajolni készül..., szóval felvette a behajolós pózt, és már a polcokat fürkészve  azon töprengett, kezdje a napot  pezsgővel..., vagy mint afféle duhaj: sörrel..., netalán felriasztva, felgyorsítva a szervezetet, próbálkozzon inkább  Unicummal...,vagy mutatósan harapjon bele a kolbászba és a sajtba, s ha már ilyen jól alakulnak a dolgok akkor az uborkásüvegbe is túrjon bele...,  később izgatottan elrágott néhány olajbogyót. . . rá sós  mandulát evett..., majd lekvárt nyalogatott, kezdődő gyomorégését laza fröccsökkel csillapította, és míg ilyen tartalmasan töltötte idejét a kedvenc fotele és a hűtőszekrény között, döbbent rá, hogy most így ebben a nagy melegben nyilván unatkozik, más nem lehet vele.  Mostan neki inkább környezetváltozásra van szüksége gondolta a nyugdíjas halőr..., hát gyorsan összecsomagolt az öreg, hét napra rakott bőröndbe ruhát..., hogy ráeszméljen, így nem marad hely a boroknak..., hát kivett  stikában négy inget és két pulóvert, és helyükre is bort tett, hogy ennyi ruha nyilván elég lesz, legfeljebb ritkábban cserél inget. Azután döbbenten tapasztalta, a whisky sem fér be, hát újabb inget vett ki, hogy no két ing elég egy hétre, nem vagyok izzadós fajta..., majd kiokoskodta , az ember ha egy hétre megy, azért nem szomjazhat,  hát újabb üveget tett be, jófajta házipálinkával..., kivette a maradék két inget, hogy legfeljebb esténként kimossa az inget a szálláson, reggelre száradtan felveheti..., majd rájött, ha mosószert kell betenni, már nem fér be a dobozos sör, hát legyintett Misi bátyánk, hogy nem lesz tiszta ing, bumm, nem vagyok egy piperkőc, egy gigerli. Így kerültek ki az alsónadrágok, a nyakkendők, a cipők is, hogy maradjanak az üvegek és közöttük a zoknik bedugdosva, nehogy összeütődve összetörjenek, más kalamajkát okozzanak..., hogy végre becsukta a bőrönd tetejét, a konyhaasztalon üzenetet hagyott, hogy egy hétre környezetet változtatok, ölel Mihály...,
Majd az utcára indult, hogy ott Smukk Emőkébe botoljék..., hogy összeszoruljon Misi bátyánk szíve, hogy - Hej Istenem, mit nem adnék ha a kezem Emő combjai közé csusszanthatnám!..., -hogy Emőke kacéran ránevessen, hogy
- Hova a séta?
- Ide mennék Párizsba, Emcikém...
- Mi van abban a híres Párizsban, Misi bácsi?
- Lányok vannak, Emcikém, szép lányok...
-Szép lányok nálunk is vannak, Misikém . .
- Vigyél el oda, Emcikém. . .
- Van rá pénze, Misikém ?
Hát ígyen beszélgettek, hogy a sétát abbahagyva taxiba üljenek, hogy kis üzlethez kanyarodjanak, hogy az legyen ott kiírva műköröm és szolárium, hogy a csengetésre egy félmeztelen lány nyisson ajtót, és Misi bácsi csapja össze a kezét, hogy - Gyorsan menjünk be, meg megtalál nekem itt fázni..., - hogy bent Misi csodálkozva lássa, még két úr vár műkörömre, vagy szoláriumra, és velük szemben egy hölgyike feküdt, elnyúlva, lustán...,és nyilván szórakozottan is, mert ez a kis leányzó pedig bugyit felejtett el magára húzni..., s ha már így alakult, nem bánta, egészen óvatos mozdulatokkal magát simogatta, és olyan aprólékosan, olyan szakszerűen matatott, simogatott, nem hagyott ki magán egy millimétert sem...,hogy a két úr úgy érezte, segíteni kell a lányon, hogy mellé huppanjanak, és egészen illetlenül fogdosni kezdték...,de a lány nem csapott a kezükre, hogy - No, de mégis, hát mit tetszenek gondolni rólam..., - az a hölgyike csak sóhajtozott, meg búgott, hogy - No, kandúrkák, hát vetkőzzetek le, mire vártok..., - hogy a kandúrkák szófogadó cicák voltak, gyorsan lekapkodtak magukról mindent, hogy a kislány újabb kunsztot vezényeljen, hogy - Akkor most hármasban pancsizni megyünk..., - a nyitott ajtón át jól látta Misi bá, hogy azok ott hárman a kádba vonulnak, és nagyobb élet kezdődött a vízben, akár mint a vízilabda olimpiai döntőn..., nem volt ott reklamálás, üresjárat, csak összegabalyodós, vad küzdelem..., hogy a lány ujjával Mihályt hívta, és a jó öreg nyugdíjas halőr fészkelődni kezdett..., de mielőtt úszni indult volna Misi bátyánk, megjött Smukk Emőke..., nem volt rajta bántóan sok holmi, talán mindössze kis parfüm a nyakon, és kis aranylánc a bokáján, hogy rögtön Miska ölébe csüccsenjen és csak annyit nyögjön, - Sokáig várattalak, hát itt vagyok...,- és Mihály, aki nem tapasztalatlan ember ( fogott ő már kukoricával csukát ) elcsodálkozott, hogy lehet ilyen vékony lánynak ilyen hatalmas melle, hogy gyorsan, meggyőződjék róla, eredeti-e, vagy valami trükkel állunk itt szemben..., és elégedetten tapasztalta, hogy ha ez csak trükk, akkor rettentően ügyesen csalnak..., és még két lány tűnt fel a színen, hogy Mihály, aki pedig sok mindent látott a tavon, rendkívül férfiatlanul tapsikoljon örömében, hogy  - Az anyátok, de szépek vagytok!. . .,- hogy ezek a lányok is egészen közel húzódnak a jó öreghez, hogy Misi, bátyánk kisegérhez hasonlított, ki nem tudja eldönteni, a nagy lyukú sajtocskától induljék-e el, azt rágja-e meg először, vagy inkább a puhábbal, a camamberrel nyisson, esetleg a füstölt sajttal...,hogy Misi bátyánk is mozizott, hogy a kis vörös legyen-e..., esetleg a kismellű, fekete, és akkor Smukk Emőről még nem is szóltunk..., hogy azért ne sokat teketóriázzon, és vegye a lányokat olyan szépen sorra, mint szorgos vásári céllövő a papírforgókat..., hogy tiltotta ugyan a szabályzat, de Misi bátyánk a magával hozott jófajta itókákat is felpattintotta, hogy néhány óra alatt keveredjen olyan állapotba, nézzen ki úgy, mint akin átrobogott a hatvani gyors, majd még tévedésből vissza is tolatott..., hogy a jó öreg rájöjjön, három óra alatt valagára vert a pénznek, amivel, úgy gondolta, szűkösen, de egy hétig Párizsban kihúzhatja...,hogy elköszönjön a lányoktól, rogyadozó térddel már a lépcsőket gyűrje...,hogy az utcán rájöjjék, nehéz a bőrönd, hát a maradék zoknikat is kiszórta belőle, hogy valami egészen elképesztő elszántsággal egy buszra felvergődjék, ahol azonnal el is aludt...,csak a harmadik körben ébredt újra, hogy ettől még rettenetesebb állapotba került..., hogy már ülni is nehezére esett, hogy pokoli erőfeszítéssel lekászálódjék a buszról, és lassan, egészen lassan hazavergődjék, hogy a kaputól ötven méternyire becsukja a szemét, és csak menjen, masírozzon, hogy úgy érezze, már kifutott a világból, de még vagy negyvenhat métere maradt hátra a kapuig..., hogy megint becsukja a szemét, és vánszorogjon, vánszorogjon, hogy a maradék huszonhat métert úgy fél óra alatt sikeresen megtegye, hogy asszonya várja a konyhában, hogy -Misi, Misi, mi ez a levél, és mi az a bőrönd a kezedben? Misi, te ittál, ittál, ne tagadd, hogy nézel ki egyáltalán...!?,- hogy Misi bátyánk a bőröndöt a kőre ejtve mutatóujjat felemelje, hogy - Hej, párom, reggel unatkoztam kicsit, de hej, már nem unatkozom...,- és állva, mint a lovak, vadul horkolni kezdett, mint Dr H. az alvásdiagnosztikai vizsgálaton....De most nektek meséljem ?   

4 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://szkajparasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr55600229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

kishugom 2008.08.06. 12:40:22

na végre egy kis szomorú, életunt :-D téli estéket idéző írás ebben a nagy melegben :-)))))

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.08.07. 16:25:52

Hiába, mindig is tudtam, hogy a nyugállományú halőrök tudnak élni...

Hej, ha én is egyszer nyugdíjas halőr lehetnék...