HTML

urbánus menekülés

Dr. H. , Voporto és Hinta a városi szkájparaszt értelmiségiek próbálnak feldolgozni, főzni, sütni és népies elfoglaltságot keresni. Közben versek, írások, receptek bukkannak fel. Disznó-, birka-, kecskevágásba bonyolódva tesztelnek borokat és horgásznak is. Plusz magas irodalom, eredeti Erdélyi Mihály grafikák fel-fel bukkanásával.

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

kihagytad ?

Utolsó kommentek

2008.03.30. 22:04 Hintamester

bárány-képriport

Tegnap említette Voportó a báránycombot. Megosztanám a beszerzési helyet. Persze nem precízen, mert a koordinátákért minimum elkéne rabolni Dr H.-t. Legyen elég annyi, hogy a Kiskunság szívében van bizony egy tanya.

Vegáknak és csirkemell fanoknak nem javasolt a tovább kattintás !

  

   

 

 

 

5 komment

Címkék: bárány


A bejegyzés trackback címe:

https://szkajparasztok.blog.hu/api/trackback/id/tr8403801

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kishugom 2008.03.31. 00:05:08

Városi lány vagyok, da anyai nagyszüleim révén vannak vidéki élményeim. A képekről + a szegény barika felkiáltásokról egy gyerekkori emlék jutott eszembe. A nagymamának népes csirkeudvara volt és természetesen onnan származott a vasárnapi ebéd is. Én nagyon bátor és erős kislány voltam, mert csirkevágáskor már foghattam "szegény" pipi lábát. Történt egyszer, hogy megérkeztek nagybátyámék egyenesen Londonból látogatóba az unokaöcsémmel, aki szintén szívesen kergette a csirkehadat az udvarban és nagyon boldog volt, mivel az egyik csibét a nagymama testvére megfogta és azt ő simogathatta. Természetesen a csirke fogságba ejtése nem simogatás céljával történt, hanem ebédnek szánták. Mindenesetre unokaöcsémnek nagy élmény volt mindez, mivel ő aztán tényleg nem látott még élő csirkét. Egyszercsak aztán a nagymama testvére megelégelte a bemutatót - egyébként is közelített a főzés ideje, így aztán lába közé kapta az állatot hátrahajtotta a nyakát és ahogy kell megtette az első mozdulatot, amely a csirke sorsát a leves felé irányozta. No erre lett aztán riadalom!!!!!!!! Unokaöcsém gyilkost kiáltva, sírva szaladt el. Vígasztalhatatlan volt. A leves és a rántotthús ugyan elfogyott, Annus néni azonban nem kapott búcsúpuszit......... Finom volt a húsvéti báránycomb

ekkerjoz 2008.03.31. 08:29:44

Sütni kéne egyszer már nyárson bárányt, ez egész Jugoszláviában divat volt (régen), a kocsmák melletti kemencében reggeltől estig forgott az állat.

Palinta 2008.03.31. 20:25:17

Nem vagyok vega. De azért valaki lecsukhatta volna a szemét mielőtt beteszi úszkálni a fejét abba a véres lébe. Esetleg egy tüdőlebennyel letakarni ?! Amúgy szeretem én a báránysültet. Vagy már nem annyira?

spajzcetli 2008.03.31. 22:41:48

Nap mint nap mohó siedelemmel kattintok ezekre a blogokra:

szalka.blog.hu/
anyafold.blog.hu/

És itt a legfrissebb: szkajparasztok.blog.hu/

Országunk e nívótlanabb periódusában külön perverz élvezettel olvasom mindahányukat.

Gratulálok és köszönöm!

ekkerjoz 2008.04.01. 20:37:17

Próbáltam pár napja megfogalmazni Hinta barátomhoz írt levelemben: a szkájenszfiksön paraszt amint öl, mindjárt alkotni is kezd, kíváncsi lennék, milyen csoda ételek készültek, miként végezték a bárányok a gasztronómia oltárán. UP megírta, jöhet a többi beszámoló, de izibe!
süti beállítások módosítása